Nemzeti Zarándoklat 2009 június 15

Az első hűvösebb nap

Bükkábrány ott folytatta a vendégszeretet a Nemzeti Zarándoklat hatodik napján, ahol az ötödiken abbahagyta. A vasárnapi maradóknak szállást biztosított, a hétfői érkezőknek pedig reggelit.

A hatodik napon igencsak megduzzadt a csapat létszáma, ugyanis a már meglévő maghoz csatlakoztak Miskolcról, Komlóskáról megérkezett egy újabb küldöttség, valamint Hollóházáról egy kisbusznyi zarándok érkezett Koleszár Sándor polgármester vezetésével.

Mindezeken felül a bükkábrányiak egy csoportja is elkísérte a vándorokat Tóth Móric Péter polgármester vezetésével. Az első hétfői állomáson, Mezőnyárádon Sárosi Ferenc polgármester fogadta a csapatot, aki egy marék megszentelt mezőnyárádi földet helyezett el a zarándoklat kincses ládájában.

A hétfői első szakaszon az időjárás is is kegyesebb arcát mutatta, enyhült egy picit a kánikula.

Füzesabony marasztalta a vándorokat

Füzesabonyban látszatra csak rövid látogatásra érkeztek a zarándokok. A vasútállomáshoz közeli fogadás után a helyiek kíséretében a csapat virágot helyezett el a füzesabonyi központban lévő trianoni emlékműnél, majd tovább indultak Kerecsend irányába.

A településről kiérve a Budapest irányába tartó út felé egy kereszteződésnél jobbra zsákutcát jelzett a tábla, balra pedig egy hosszú egyenes következett, ami után egy jobbos visszafordító várta a csapatot és egy újabb hosszú egyenes után a társaság elérkezett arra a pontra, ahol a zsákutca vége egyesült a főúttal. A közeli üzemanyagtöltő állomásnál tartó pihegőben a helyiek közül többen is mosolyogva megkérdezték, szándékosan kerültünk-e feleslegesen ekkorát, vagy a kíséretet biztosító rendőrök felejtettek el szólni arról, itt le lehet vágni az utat egy kicsit, ők majd a kerülő után megvárnak minket a zsákutca végén. Rövid töprengés után úgy döntöttünk, nem kérdezzük meg a rend őreit, miért nem javasolták az alternatív megoldást. Erre idő sem nagyon volt, mert Kerecsendig még jó néhány kilométer várt a zarándokokra.

Kerecsend a végletek faluja

Kerecsendre beérve a hatodik napon először érezték úgy a zarándokok, mintha nem várná őket senki. A falu Füzesabony felé eső vége egy kifejezetten kihalt település képét mutatta. Olyat már láttak a zarándokok, hogy a településen voltak olyan szakaszok, ahol a jobb módúak, és olyanok, ahol a kevésbé tehetősek élnek, de itt szinte egymást váltva emelkedtek a paloták és roskadoztak a kihalt, elhanyagolt viskók.

Ez a kép a település központjába érve egy csapásra megváltozott, és eltűntek az apró rossz érzések, ugyanis az iskola előtt hatalmas tömeg várta a zarándokokat. Sári László polgármester az ünnepi szónok mellett a műsorközlő szerepét is magára vállalta. A helyi zeneovisok mellett a demjéni férfikar szórakoztatta a nap folyamán közel negyven kilométert maga mögött tudó csapatot, akik a műsort követően a polgármesteri hivatal udvarán szívesen öblítették le az út porát.

Matyóföld szívében is várták a zarándokokat

Mezőkövesden dr. Fekete Zoltán aljegyző várta a Nemzeti Zarándoklatot. A vándoroknak szükségük is volt egy kis pihenőre, hiszen a hétfői nap leghosszabb szakasza a Mezőnyárádtól Mezőkövesdig terjedő távolság volt.

dr. Fekete Zoltán elmondta, kezdenek már rutinosak lenni a zarándoklatok fogadásában, hiszen idén ez a második , amely útba ejti a települést.  Sajnos a csapat csak rövid időt tudott tölteni a településen, mert egy kis csúszás történt a programban, így hamarosan tovább kellett indulni a megyehatárra.

Túl a határon

A Pálházáról és Komlóskáról indult Nemzeti Zarándoklat keleti ága hétfőn a kora délutáni órákban hagyta el B.-A.-Z. megyét, és átlépett Hevesbe. A rutinos gyaloglóknak ez semmi különlegeset nem jelentett, a napi zarándokoknak viszont a közeledő holtpontot hozta ez a szakasz.

A fáradtságot azonban feledtette az a fogadtatás, amelyet Heves megye első települése, Szihalom tartogatott a zarándokoknak. A csapatot a település elején népes küldöttség fogadta, így sok idő  nem maradt azon töprengeni a korábban a településen a főváros irányába és onnan hazafelé tartó egyszeri autósnak azon, hogy a sztráda megépülése jónéhány helyi idegenforgalmi vállalkozónak betette a  kaput. A szihalmi magyar-kínai étterem sem működik már, így nem tudtuk megérdeklődni, milyenek a kínai-magyar ételek: lehet-e kapni gulyáslevest kapni mandarin módra, esetleg hogy készül a pekingi narancsos kacsa lecsós mártásban.

Zelei András polgármester a polgármesteri hivatal előtt fogadta a zarándokokat, akik a köszöntő után megízlelték a helyi hamuban sült pogácsát és a friss túrós rétest, valamint a mátrai borok közül egy jóféle vörös is került a poharakba.

A zarándokok ellátogattak a helyi római katolikus templomba, ahol érkezésünk előtt pár nappal szentelték fel és emeleték be az új, ötmázsás harangot, amelyet egy szihalmi születésű ember ajándékozott a településnek. A régi harangot a második világháború végén a nyugat felé tartó német csapatok vitték magukkal, hogy mi okból, azóta sem derült ki.